Tovább emeli a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsát a kormány, amivel a legnagyobb multiláncokat sarcolja tovább. Számításaink szerint több milliárd forintnyi plusz bevételhez jut így az állami költségvetés, amire a kormány kommunikációja szerint is egyre nagyobb szükség van.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
Immár hatodik éve csökken az adónemek száma Magyarországon. A tavalyihoz képest idén megint kettővel kevesebb, összesen 52 adónemet számoltunk és láthatóan ez a folyamat jövőre is folytatódik. Mindeközben az egyszerűsített adókból és az áfából származó bevételek tovább nőnek.
Ahogyan azt már megszokhattuk, nem éppen a sokak által követett időpontban, péntek este felkerült a parlament honlapjára a 2021-es költségvetés újabb rendkívül fontos dokumentuma, a kormány 2024-ig szóló költségvetési kitekintése. Ebből kiolvasható, hogy a kormány pontosan mivel számol a bevételek és a kiadások oldalán a következő években. A korábbi ígéretnek megfelelően tartósan fennmarad a kiskereskedelmi különadó, és az érintett cégek egyre nagyobb összeget fognak befizetni a közösbe ezen a jogcímen. Az viszont meglehetősen új fejlemény, hogy a büdzsé bevételeinek helyreállítása nagyrészt az önkormányzatok tartósan magasabb hozzájárulásával valósul meg, ugyanis a kormány úgy kalkulál, hogy a gépjárműadó elvonása fennmarad és a szolidaritási hozzájárulást is tartósan sokkal magasabb összegben várja el az önkormányzatoktól, egészen 2024-ig.
Jóval messzebbre nyúlhat a magyar távközlési és kiskereskedelmi különadók kapcsán hozott ítéletek hatása, mint azt gondolnánk. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei szerint az uniós alapelveknek megfelelnek a Magyarországon tíz évvel ezelőtt, távközlési és kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra átmenetileg három évre kivetett különadók. Azért is példaértékűek a Magyar Államnak igazat adó ítéletek, mivel előrevetítik az Európai Unió Bírósága és egyben az EU egyéb szerveinek várható megítélését is a digitális üzleti modellek adóztatása kapcsán – vélik a Deloitte szakértői.
A kiskeresledelmi különadóról szóló kormányzati rendelet kihirdetése után megjelent az erről szóló törvényjavaslat is. Az 500 millió forintos éves nettó árbevétel alatti cégek megússzák a különadó fizetését, a nemzetközi online kiskereskedelmi oldalak viszont nem, legalábbis a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint.
A keddi Magyar Közlönyben a kormány kihirdette a kiskereskedelmi láncok különadójáról szóló rendeletet. A különadó sávos lesz, 500 milliós árbevétel felett kell fizetni, az online boltok sem ússzák meg.
A kereskedelmi vállalatok válságalapba történő befizetését a korábbi válságadók mintájára tervezi a kormány - tudta meg a Magyar Nemzet, ezzel megerősítve a Portfolio korábbi értelmezését.
A kormány oda nyúlt első körben a járvány elleni küzdelem finanszírozása érdekében, ahol pénzt lát: a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőit sújtja különadóval. A nem meglepő lépés mindenesetre érdekes: a teljes csomaghoz viszonyítva elenyésző összegnek tűnik a 36 milliárd forintos, kiskereskedelmi különadó-bevétel, a deficit ekkora mértékű elengedését várhatóan elbírta volna a költségvetés. Nem ez volt azonban a cél, inkább üzenet értéke van az extra tehernek.
Nem sértette az uniós jogot a 2010-ben, az árbevételre kivetett, majd 2013-ban kivezetett magyarországi kiskereskedelmi különadó - erre jutott az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben. A főtanácsnok indoklásában rendesen kiosztotta a kiskereskedelmi multicéget.
Bár áprilisban átmenetileg visszavonulót fújt a kormány, szeptemberben ismét előveheti a kötelező minimumlétszám kiskereskedelmi üzletekben való előírásának javaslatát - értesült a Magyar Idők. A kormánylap szerint most az áruházi dolgozók kérik a kormányt, hogy sürgősen avatkozzon be a súlyosbodó munkaerőhelyzetbe.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján a kiskereskedelmet érintő jogszabályok is előkerültek.
A kormány kiskereskedelmet érintő, hétfőn kiszivárgott javaslatai megszégyenítik a szakmát - jelentette ki a tervek hallatán a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Közben az is kitudódott: a gazdasági kabinet kedden tárgyalja a csomagot és már a jövő héten a parlament elé kerülhet a tervezet. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is megszólalt az ügyben.
Varga Mihály nem sietné el a kereskedelmi szektort érintő törvénymódosításokat, legalábbis ez olvasható ki a miniszter mai nyilatkozatából.
Bulgária panaszt tett az Európai Uniónál az élelmiszereket forgalmazó multinacionális cégek által alkalmazott kettős mérce miatt - jelentette be kedden Szófiában Maja Manolova bolgár ombudsman.
Nem túl hosszú és nem túl produktív egyeztetés zajlott kedden a kormány a kereskedelmi láncokat megsarcoló javaslatairól a nemzetgazdasági tárca és a kereskedők érdek-képviseleti szervezetei között - számol be az Index.
A kiskereskedelem újraszabályozása kapcsán még mindig aktuális az az elképzelés, hogy az állam kötelező minimumlétszámot írna elő az üzletekben. Sőt, a kormányközeli Magyar Idők úgy értesült, hogy a jövőben meghatározott szakképesítéssel rendelkező eladók alkalmazását írhatják elő azokban az áruházakban, ahol nemcsak napi fogyasztási cikkeket kínálnak, hanem például műszaki vagy ruházati termékeket is. A kormány hétfőn a munkavállalók, ma a kereskedelmi vállalatok szakmai képviseleteivel konzultál a múlt héten kiszivárgott új kiskereskedelmi javaslatcsomagról.
Nem az a kérdés, hogy a kormány készül-e a kiskereskedelem újraszabályozására, hanem az, hogy milye eszközökkel - az elmúlt napok eseményei alapján ezt már kijelenthetjük. Az is kezd körvonalazódni, hogy az első javaslatokból mi maradt napirenden és mi nem. A hírek szerint hétfőn kezdődnek az egyeztetések.
A Portfolio érdeklődésére nem cáfolta a Miniszterelnökség, hogy a kormány új, a kiskereskedelmi multicégeket érintő intézkedéscsomagon dolgozik, ahogyan az szerdán kiszivárgott.
Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Az Index megszerezte az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
Friss adatok érkeztek a magyarok fizetéséről.
Igaz, nem okozott meglepetést.
Járhatatlan utak, balesetek, vonatkimaradás, BKK-problémák.
Nagy összegben kell finanszírozniuk a befektetőknek a kormányokat.
Izgalmakban most sincs hiány.
Több, az iparág számára kedvező jelölt is esélyes a posztra.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
